Lenőtt nyelv. Ellátása fontos a nehezített beszéd elkerülésének, és a normál táplálkozás lehetőségének megteremtése érdekében. Egyszerű műtéttel mindkettő elérhető. Ajak-, és szájpad hasadék: Ellátása összetett orvosi beavatkozásokat igényel.
A szájban – a testfelülethez hasonlóan – először apró pöttyök jelennek meg, majd hólyagok, amelyek miután kifakadtak vízhez hasonló folyadékot ürítenek magukból.
A szájüreg elülső részén fehér pöttyök éktelenkednek.
A nyelv hegye és szélei vörösek, míg a nyelvháton piros pöttyök kíséretében fehér lepedék látható. Herpesz vírus: Nagyon gyakori előfordulású, magas lázzal járó gyulladt állapot a szájon, és annak környékén. A vírussal a fiatal lakosság közel 100%-a fertőzött, de keveseknél okoz gyulladásos megbetegedést.
Tekintettel arra, hogy a népesség nagy része vírushordozó, ezért bármely életkorban előfordulhat. A kiváltó okok között megtalálhatók az egyéb betegségek (immunrendszer hiányos működése), a stressz, az öröm éppúgy, mint akár valamilyen fogászati kezelés.
A herpesz vírus fertőzéséhez hasonló tünetekkel járó, ám főként a garatban jelentkező, magas lázzal kísért betegség.
Szintén vírus által okozott megbetegedés. A lágy-szájpad, és a torok gyulladását, valamint a nyirokcsomók megnagyobbodását okozza.
Magyarul: járványos fültőmirigy-gyulladás. A fülek előtti nagy nyálmirigyek mindkét oldalon duzzadtak, és fájdalmasak. Nehezített rágás-, és nyelésfunkciók.
Csecsemők gyakori megbetegedése. Egyszerű fertőtlenítő ecseteléssel gyógyítható. Kisgyermekeknél azonban utalhat más, súlyosabb betegség meglétére is! Afta (szájfekély): A kiváltó okok tisztázatlanok, rövid időn belül gyógyul, ám addig fájdalmakat okozhat. Időről-időre visszatérhet. A fentiekben közreadott információk pusztán tájékoztató jellegűek, ennél fogva sem a kórképek, sem pedig a kezelések leírásai nem teljesek, és véletlenül sem helyettesíthetik az orvosi vizsgálatokat, amelyek alapján a szakszerű beavatkozások, és kezelések elvégezhetők!
Az altatásos fájdalomcsillapításnak, vagy altatásos fogászatnak nevezzük azt, amikor a beteg a helyi érzéstelenítés mellé valamilyen általános hatású szert kap, amitől nehezebben reagál külvilág ingereire, néha elalszik. Ez nem mély altatás, mert a beteg könnyen ébreszthető, légúti védekező reflexeire nincs hatással az altatás. Az altatásban végzett fogászati beavatkozásokat régen csak nehezen vagy nem kooperáló betegeknél alkalmazták. Ma a kis mellékhatású szerek alkalmazása mellett bátran ajánljuk azoknak is, akikben valamilyen korábbi kellemetlen élmény miatt félelem alakult ki. Ma már gyerekeknél is alkalmazhatjuk, mivel kíméletes módszer. Az altatásos fogászaton kezelt páciens végigalussza a beavatkozást, így nem kell tartani a fájdalomtól.
Az altatást minden esetben aneszteziológus szakorvos végzi. A beavatkozást aneszteziológus által végzett betegvizsgálat előzi meg. A vizsgálat során a beteg korábbi betegségei, jelen állapota, az altatás részletei, előkészületei kerülnek megbeszélésre, és fizikális vizsgálatot végzünk. A fogászati rendelőben végzett altatáshoz nem szükséges előzetes kivizsgálás. Ha a beteg meg van fázva a beavatkozást el kell halasztani.
Sok esetben a fog még megmenthető például gyökérkezeléssel, gyökércsúcs-rezekcióval.
Ilyenkor minden esetben a fog megtartása javasolt, a foghúzás tehát csak az utolsó eshetőség, amikor az már végképp menthetetlen. Ilyen esetek lehetnek például:
Foghúzást követően rendkívül fontos odafigyelni a fog tisztán tartására. Amennyiben a sebbe magától felszívódó tampon került behelyezésre, az első két napban nem szabad öblíteni, harmadik napon lehet elkezdeni az öblögetést szájfertőtlenítővel. Amennyiben a sebbe nem került magától felszívódó tampon, akkor már az első naptól kezdve lehet öblögetni. Lehetőség szerint következő két napban ne fogyasszon tejterméket, mert a friss sebben könnyebben elszaporodnak a baktériumok. Arra kell nagyon vigyázni, hogy azon az oldalon ne rágjunk ahol a beavatkozás történt, nehogy felsértsük a sebet. Öblítés mellett speciális hámosodást elősegítő spray-t ajánlunk alkalmazni. Fájdalom, láz vagy vérzés esetén fogorvoshoz kell fordulni.
Egy fog eltávolítása nem mindig egyszerű folyamat. Vannak olyan esetek, amikor nem elég hozzá csak egy fogó. Előfordulhat, hogy a fogat takarja az íny vagy a csont. Ebben az esetben szájsebészeti úton szükséges a fogat eltávolítani. Például bölcsességfognál előfordulhat az is, hogy a fog sebészeti beavatkozás nélkül nem tud kinőni. Letört vagy beteg fog eltávolításakor is szükséges lehet a sebészeti eljárás, hiszen lehetséges, hogy az eltávolítandó fognak hiányzik a korona része.
A szájsebészetben a fogászati ciszta eltávolítása elég gyakori beavatkozás. A fogászati ciszta belül folyadékkal vagy gázzal van tele. Ez a fajta rendellenesség nem minősül daganatnak, ennek ellenére érdemes minél előbb eltávolítani, mert további szövődményeket okozhat. A cisztát a legtöbb esetben nem kíséri semmilyen tünet, ezért sokszor egy más okból készített röntgenfelvételen veszik csak észre. A fogászati ciszta bizonyos idő elteltével csontpusztulással járhat, emiatt ajánlott a beavatkozás mielőbbi elvégzése.
A gyökércsúcs eltávolítását szájsebész végzi, amelyre akkor van szüksége, ha a korábbi gyökérkezelés valami miatt nem volt sikeres és a megmaradt gyulladásos szöveteket el kell távolítani.
Az arcüreg emelés során a felső állcsonton csontpótlást végzünk. Az ilyen típusú beavatkozás nagyon kevés kockázattal jár és a pácienst alig terheli meg. A pótolt csont mennyiségének függvényében változhat a felépülés ideje, amely akár több hónap is lehet. A regenerálódás hossza határozza meg azt, hogy az újabb beavatkozás mikor következhet, tehát az implantátum mikor ültethető be.
Egy fogat a legtöbb esetben a túl nagy mértékű fogszuvasodás miatt kell eltávolítani. További oka lehet, ha a fog impaktált, vagyis nem tud kinőni az állkapocscsontból. Fogszabályozás is indokolttá teheti a foghúzást. A foghúzás általában helyi érzéstelenítéssel történik és nem soroljuk a sebészeti eljárásokhoz.
Létezik sebészeti fogeltávolítás is, amikor olyan fogakat távolítanak el, amelyeket már nem lehet megmenteni, vagy foggyökeret, amely a rágó funkciót már nem támogatja. Ezek a szervezetben más problémához is vezethetnek. A leggyakoribb ilyen eset a bölcsességfog eltávolítása, amikor is az egy másik fogat akadályoz vagy a fogak tisztántartása válik miatta nehézkessé.
Az ép fogakat megkímélhetjük a lecsiszolástól.
Rágófogak hiánya esetén olykor elkerülhető a részleges kivehető fogpótlás készítése, amely ronthatná a komfortérzetet a szájban.
Teljes fogatlanság esetén elmozdulás nélküli kivehető műfogsort készíthetünk implantátumokra vagy akár rögzített (nem kivehető) fogpótlások is rögzülhetnek implantátumokon.
Időben végrehajtott implantációval elkerülhető a fogak elvesztésének következtében kialakuló csontlebontódás.
Azokon is segíteni lehet, akik nem szeretnének maguknak kivehető fogpótlást.
A remek komfortérzet mellett még a páciens önbizalma is erősödik, elősegítve, hogy ne következzen be nagyobb törés a társas kapcsolataiban.
Az emberi szervezetbe (esetünkben az állcsontba) kizárólag szövetbarát anyagok ültethetők be, hogy ne okozhassanak semmilyen károsodást, a szövetek befogadják, és ne lökődjenek ki a szervezetből. A feltételeknek a titán és az alumínium-oxid kerámia felel meg leginkább, ezért a fogászatban előszeretettel alkalmazzák ezeket. Az implantátumok legtöbbször henger, vagy kúp alakúak, a megfelelő helyeken csavarmenetesek, illetve önmetszők, kb. 7-21 mm hosszúak, 2,5-6 mm átmérővel, a nyaki részeken mikro-gyűrűk találhatók. Felszínüket minél érdesebbre alakítják ki homokfúvással és savmaratással, hogy a csont minél jobban ránőhessen, biztosítva ezzel a korrekt rögzítést.
Megfelelő szájhigiénia, és rendszeres fogorvosi kontroll mellett garantálható az implantátumok hosszú távú használhatósága, ami azt jelenti, hogy élettartama a szomszédos fogakéval azonos lehet. Az implantátumokra készített fogpótlások (koronák, hidak, műfogsorok) szinte a nap minden órájában valamilyen igénybevételnek vannak kitéve, ezért ezeket 10-15 évente célszerű kicserélni, ám az implantátumot nem kell cserélni.
Az implantációt helyi érzéstelenítés mellett végezzük. Az általunk alkalmazott érzéstelenítő szereknek allergiát kiváltó hatása jelenleg nem ismert. Mint ahogyan sok más műtét esetében, úgy itt is előfordulhat, hogy még a legnagyobb körültekintés ellenére is sérülnek a műtéti terület környezetében más képletek, ám ennek lehetősége a gondos tervezésnek és a precíz kivitelezési technikáknak köszönhetően minimálisra csökkenthető. Ahogyan az emberi szervezetbe utólag beültetett idegen anyagoknál (szöveteknél), úgy itt is kockázati tényező lehet a kilökődés. Fogászati implantátumoknál nagyon ritka jelenségnek tekinthetjük a kilökődést, és minden egyes esetben megállapítható annak kiváltó oka.
A legkorszerűbb eljárásoknak köszönhetően kijelenthető, hogy igazából mindenkin elvégezhető beavatkozásról beszélhetünk. Az ideális kezelendő személy teljesen egészséges és megfelelő adottságokkal (pl. állkapocs-csont mennyisége, és minősége) rendelkezik az implantátum fogadásához. A kizáró okok között tartjuk számon, ha valaki erős dohányos, vagy ha bizonyos gyógyszereket szed. Minden esetben külön megfontolás tárgyát képezi az implantáció, ha a jelölt cukorbeteg vagy vérzékenységben szenved.
Az implantátumok segítségével készülő fogpótlások kivitelezése gondosan megtervezett, komoly körültekintést igénylő folyamat. Két szakterület alaposan összehangolt munkájára van szükség. Az egyik a fogpótlást készítő fogorvos, míg a másik a dento-alveolaris szájsebész, azaz implantológus. Miután tájékozódott a páciens általános egészségügyi állapotáról, esetleges betegségeiről, a szedett gyógyszereiről, a fogpótlást készítő fogszakorvos tervet készít a megvalósításra váró fogműről. Az implantológussal (szájsebésszel) közösen megtervezik az implantátum(ok) helyét. Ehhez szükség van tanulmány gipszmintára, röntgenfelvételre, nagyon alapos fogászati vizsgálatra, esetleg más speciális vizsgálatokra is. A legszerencsésebb eset, amikor az implantológus, és a fogpótlást készítő személy azonos.
A tervek elkészültét követően a páciens alapos, mindenre kiterjedő tájékoztatása kerül sorra, és ha beleegyezését adja a beavatkozáshoz, akkor elhelyezésre kerül a csontban az implantátum. Amennyiben szükséges, akkor előzőleg az implantátum befogadására alkalmassá teszi a kijelölt területet. (Pl. helyi gyulladások megszüntetésével, arcüreg feltöltéssel, csontpótlással, stb.) A műtét helyi érzéstelenítéssel történik, kórházi bennfekvésre nincsen szüksége a páciensnek. A nyálkahártyán keletkezett sebet összevarrják, és innentől számítva 3-6 hónap a gyógyulási ideje, ami alatt az implantátumra a csont ránő, és megfelelően rögzül. Átmenetileg előfordulhat kisebb duzzanat, és elszíneződés. Erős fájdalmaktól nem kell tartania a páciensnek. A gyógyulás idejére ideiglenes pótlás készíthető, így nem kell foghíjjal élnie a betegnek. A rendszeres ellenőrzés a gyógyulás ideje alatt is fontos! A gyógyulást követően az implantátum fölött kis metszést ejtenek, hogy eltávolítsák a gyógyulási csavart és ínyformázó csavarra cseréljék. Kis idő elteltével lenyomatvételre kerül sor, amelynek alapján a fogtechnikus elkészíti a terv szerinti fogpótlást. Miután a fogorvos elhelyezi a szájban a fogművet, úgy 4-6 havonta ellenőrzésekre kell járnia a páciensnek.
Az implantációs fogpótlás szinte bárkinél alkalmazható, amennyiben befejeződött az állcsont növekedése, ami általában 18 éves korra történik meg. Van azonban néhány eset, amikor a fogbeültetés nem történhet meg bizonyos kizáró tényezők miatt.
Az implantáció akkor nem végezhető el, ha a páciens egészségi állapota befolyásolja az implantátum beültetésének sikerességét (az implantátum csontosodását), vagy az implantátum negatív hatással lehet a páciens szervezetére, meglévő betegségének állapotára.
Esetenként, a kizáró tényezők bizonyos fokú megléte ellenére is elvégezhető az implantáció, ezért fontos, hogy konzultáljon fogorvosával egészségi állapotáról, meglévő betegségéről, és vigye magával korábbi leleteit!
A kockázati tényezőket minden páciens esetében külön szükséges mérlegelni, azonban az alábbi esetekben fennállhat a lehetőség, hogy a fogorvos úgy ítéli meg, hogy nem végezheti el az implantációs fogpótlást: súlyos cukorbetegség, súlyos autoimmun betegség, súlyos csontritkulás, súlyos szív- és érrendszeri betegség, súlyos véralvadási zavar, daganatos betegségek, erős szenvedélybetegség: dohányzás, alkoholfogyasztás.
Cukorbetegség miatt gyakran jelentkezhetnek komplikációk, melyek annak tudhatók be, hogy a nem megfelelő vércukorszint pusztítja a fehérvérsejteket, amelyek a szervezetet védik a bakteriális fertőzésekkel szemben. A cukorbetegeknél ezért gyakrabban fordul elő fogágybetegség és fogínygyulladás, amelyek rontják az implantátum beültetésének sikerességét. Szintén probléma lehet, hogy a nem megfelelően beállított vércukorszint lassabb gyógyulást eredményez.
Fontos tudni: cukorbetegség esetén, a páciens kaphat implantátumot, amennyiben folyamatos ellenőrzésen vesz részt a kezelés ideje alatt, és megfelelően beállított vércukorszinttel rendelkezik.
Autoimmun betegség meglétekor, előre nem lehet tudni, hogyan fog reagálni a páciens szervezete az idegen testre, vagyis, hogy befogadja-e a titánból készült műgyökeret. Hasonló a helyzet a szív- és érrendszeri betegségeknél, a véralvadási zavaroknál, valamint a súlyos csontritkulás esetében is. Csontritkulásnál, a csontritkulásra szedett gyógyszer is rizikótényezőt jelenthet.
Kezelés alatt álló daganatos betegek nem kaphatnak implantátumot, mert az negatívan befolyásolhatja egészségi állapotukat. Ha a beteg gyógyultnak tekinthető, a kemoterápiás kezelés után 1 évvel kerülhet sor implantációs fogpótlásra.
Mivel a dohányzás szerepet játszik a fogágybetegségek kialakulásában, komoly kockázati tényezőt jelent a fogbeültetésnél. Az implantátum élettartama lényegesen lerövidülhet, és a rossz szájhigiénia akár a fogimplantátum elvesztését is okozhatja.
A fent említett esetekben, a fogorvos és páciens konzultációját követően, a fogorvos ellenőrzi a beteg egészségi állapotát, majd felvilágosítja a pácienst a lehetőségekről. A fogorvos azonban a fenti betegségek egyikénél sem vállalhat garanciát a fogpótlás sikerességére.
További információval kapcsolatban kérje fogorvosunk tájékoztatását! Jelentkezzen be a +36 70 775 74 43-os telefonszámon vagy az info@demo.feherdent.hu email címen!
Az alábbi esetekben fordulhat elő allergiás reakció:
Ritka esetekben előfordulhat titánium allergia. Még a fogbeültetés előtt javasolt részt venni egy
allergiavizsgálaton, ugyanis az allergia vérvizsgálattal kimutatható. A titánium allergia tipikus
tünetei a következők: fejfájás, ízületi problémák, szájszárazság, száj körüli panaszok (pl. ekcéma,
ínygyulladás), krónikus fáradtság
Idősebb korban is javasoljuk a fogak mielőbbi pótlását, mert kiemelten fontos a beszéd- és
rágófunkció visszaállítása és az ínysorvadás elkerülése miatt. Ilyen esetben a páciens kétféle
módszer közül választhat: ő kivehet fogpótlás vagy implantációs fogpótlás.
A kivehető fogpótlás, hétköznapi nevén műfogsor lehetővé teszi újra a rágást és pótolja a fogakat
és az ínyt, így a fogsor esztétikailag is helyreáll. Abban az esetben, ha a páciens az összes fogát
elvesztette, akkor a fogpótlást állcsontgerinchez rögzítjük. A kivehető fogpótlások két fajtája a
ő következő: kivehet fogpótlás (teljes fogatlanság ő esetén), részlegesen kivehet fogpótlás (néhány
saját fog esetén).
A kivehető fogpótlás előnyei:
A kivehető fogpótlás hátránya:
Az implantációs fogpótlás idősebb korban is megoldás lehet, de ennek előfeltétele a megfelelő
csontmennyiség. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre csontpótlásra van szükség, ami
szájsebészeti beavatkozás útján történik és a páciens hosszú idő (kb. 6 hónap) alatt épül fel utána.
A beavatkozás során többféle csontpótló anyag használható fel: állati eredetű, páciens saját
csontja. Az implantátumot csak akkor lehet beültetni, amikor a csontosodási folyamat már véget
ért.
Az implantációs fogpótlás előnyei:
Az implantációs fogpótlás hátránya:
Az implantációs fogpótlás kizáró tényezői: súlyos, kezeletlen cukorbetegség, daganatos
betegségek, súlyos szív- és érrendszeri betegségek, véralvadási- és vérképzőszervi zavarok, túlzott
alkoholfogyasztás, erős dohányzás.
Fogpótlás szakrendelésünk felkeresése azoknak a pácienseknek ajánlott, akik valamilyen okból egy
vagy akár több fogukat is elvesztették, illetve rögzített fogpótlási megoldásra van szükségük. A
fogápolás minősége és az étkezés mellett a genetika is nagyon nagy szerepet játszik a fogazat
tartósságában. Mindezek után fontos tudatosítania a páciensnek, hogy nem feltétlenül saját
hibájából van szüksége fogpótlásra.
Ma már olyan technikai eszközök, anyagok és vizsgálati módszerek állnak rendelkezésre, melyek
segítségével olyan minőségű fogpótlás készíthető, melyről szinte meg sem lehet megmondani, hogy
nem eredeti fog. A foghiány tehát már nem lehet akadálya a széles mosolyának.
Szakrendelésünkön a megfelelő felmérés és vizsgálatok után kiválasztjuk az Ön számára tökéletes
megoldást és kezelési tervet!
A fogászatban számos fogpótlási megoldás létezik. Ahhoz, hogy kiválaszthassuk a páciens számára
megfelelő módszert számos információra van szükség a fogazatról, illetve össze kell vetni az egyes
megoldások előnyeit és hátrányait is. A Fehér Dent Altatásos Fogászatnál a páciensek mindezekről
részletes tájékoztatást kapnak.
Az elérhető fogpótlások fajtái:
Rögzített fogpótlás
Kivehető fogpótlás
Az esztétikai fogászat magába foglalja a fogászat teljes spektrumát, ám főként az utóbbi időkben kifejlesztett módszerekről, és az azokhoz használt legújabb anyagokról beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy esztétikai fogászat. A kifejezés inkább egy szemléletbeli változást tükröz, mind a páciens, mind a fogorvos részéről.
Modern korunk embere törekszik a tökéletes megjelenésre, hiszen nagy a verseny pl. a munkaerőpiacon, ahol általánosságban megfigyelhető, hogy előnyben van egy-egy munkahely megszerzésénél az a jelölt, akinek a kinézete kellemesebb, mint a vetélytársaké. A megnyerő külsőt számos tényező befolyásolja, fontos az öltözet, az ápoltság, és természetesen a megnyerő mosoly és az egészséges fogsor is, amely sok esetben lehet döntő jelentőségű. A személy egyéniségéhez legjobban illő egyedi, és esztétikus megjelenést kölcsönző mosoly - amelyhez a fogazat állapota nagymértékben hozzájárul - ma már tervezhető, felépíthető.
A fogorvos pontosan ismeri azokat a kritériumokat, amelyek az alapját jelentik a szép és tökéletes mosolynak. Az esztétikai fogászat - vagy más néven kozmetikai fogászat - pontosan felállított szabályrendszer alapján, az abban leírtak helyes alkalmazásával éri el, hogy a páciens fogazatát valóban látványos és esztétikus módon állítsa helyre. A kezelés folyamata több fázisból áll, melyek egymásra épülnek.
Az első lépés, hogy meghatározzuk azt az okot, amiért a páciens nem elégedett a mosolyával, fogaival. Erről magának a páciensnek is lehet véleménye, valamilyen kívánsága, amiket figyelembe kell venni. Ezután fogászati szempontból értékeljük a páciens fogazatát, a fogak szájüregi elhelyezkedését, méreteiket, arányosságukat. A kapott eredmények összevetésre kerülnek az arcformával és az ajkak vonalaival, azaz indulhat a tervezés, amely a legfontosabb része az újraépítési folyamatnak. A tervezéshez nyújt fontos segítséget a digitális képrögzítés, ami azt jelenti, hogy a fogorvos különböző nézeti szögekből, eltérő nagyításokkal fotókat készít a fogakról. Ebből a kezdeti állapotból kiindulva a fogorvos megtervezi az új megjelenést, amit megfelelő eszközök (pl. számítógépes látványterv, stb.) segítségével a páciens számára láthatóvá tesz. Változtatásokat, finomításokat többször is lehet végrehajtani. Miután a pácienssel közösen elfogadják a megvalósítandó kész tervet - elkezdődhetnek a kezelések, és a szükséges laboratóriumi munkák. A módszer kissé hosszadalmasnak tűnhet, ám megéri a türelmet, mert így biztosan az a végeredmény születik majd, amelyet a páciens elképzelt magának. A fogazaton, esetleg az arc egyes területein (pl. arccsonton), vagy az ajkakon végrehajtott változtatás egy olyan új megjelenést ad az arcának, a mosolyának, amelyekkel magabiztosabban, egészségesebben, és sikeresebben élheti tovább az életét. Az esztétikai fogászat keretein belül használt technikák magas színvonalú szakmai tudást és precízséget igényelnek a fogorvos részéről. Az esztétikai fogászat egyik legfőbb jellemzője, hogy fémek, és azok ötvözeteinek használata nélkül lehetővé teszi az eredeti fogakkal teljesen megegyező kinézetű, így hatásukban is természetes fogpótlások kivitelezését. A felhasználásra kerülő alapanyagok nyugodtan alkalmazhatók a fémallergiában szenvedő pácienseknél is. Leggyakoribb alkalmazási terület pl. a meglévő amalgám tömések cseréje esztétikus fehér tömésekre.
Fémallergiásoknak kézenfekvő megoldás, azonban nemcsak ők azok, akik élvezhetik előnyeit. Olyanoknak ajánljuk: akik szeretnének egy magas minőséget biztosító fogpótlást, műfogsort akik szeretnének toxikus hatás nélküli antiallergén anyagból készülő fogpótlást akik szeretnék, hogy műfogsoruk jól illeszkedjen akik olyan fogpótlást szeretnének, amelynél nem szükséges a szájpadlásfedés, akik szeretnék elkerülni a szájpadlásfedéssel járó kellemetlen tüneteket (hányinger, irritáció, szájpadlás-érzékenység) akik szeretnének egy esztétikus, stabil és higiénikus megoldást akik szeretnék, hogy műfogsoruk, fogpótlásuk ne befolyásolja közérzetüket, mindennapi életüket bármely életkorban prémium megoldás, azoknak akik hajlandóak az extra minőségért ár-érték arányban kicsit többet fizetni
Teljes műfogsor Kivehető műfogsor a meglévő fogakhoz rögzítve, szájpadlás-áthidalás nélkül Csapos műcsonkok Hiányzó fogakat pótló klipsz megoldások Hosszú távú és ideiglenes korona és híd Harapásemelő sín Helyben tartó sín A részleges fogpótlásoknál a megoldás egyik legnagyobb előnye, hogy nem szükséges a szomszédos fogak lecsiszolása a felhelyezés előtt.
A fogszabályzókkal kapcsolatosan az egyik leggyakoribb kérdés, hogy befolyásolják-e a beszédet. A hagyományos, rögzített készülék a fogak külső oldalára kerül, mivel pedig a hangképzés a fogak belső oldalán történik, könnyen belátható, hogy erre semmiféle hatással nincs a fogszabályzó. Természetesen az első napokban szokatlan lehet egy idegen test a szájban, ez pedig a beszéden is észrevehető lehet, ez azonban gyorsan elmúlik. A láthatatlan fogszabályzónak ugyanakkor megvan az a hátránya, hogy – mivel a fogak belső oldalára kerül – a nyelv és a fogak között akadályt képez, ami módosult hangképzést eredményezhet. Ez is azonban csupán az első időszakra jellemző, idővel ki lehet tapasztalni, hogy a megváltozott körülmények között hogyan lehet ugyanúgy beszélni, mint korábban.
A fogszabályzásban az a jó, hogy bár fogorvosi rendelőben történik, semmi olyan negatív élmény nem éri a pácienst, mint ami egy hagyományos kezelés során előfordulhat. A brackettes készüléket ragasztásos módszerrel helyezzük a fogak felszínére, melyeket ugyan előtte lepolírozunk, ez azonban semmiféle fájdalommal nem jár. A kezelések során csupán az íveket cserélgetjük, ezek feszítése okozhat az első napokban kellemetlenséget. A fogszabályozó készülék eltávolításakor pedig lepattintjuk a fogakról a ráragasztott tappancsokat, mely szintén nem okoz fájdalmat, majd megpolírozzuk a felületüket.
Képalkotó vizsgálatoknál nem jelent problémát a fogszabályzó, bár a kivehető készülék esetében általában szokták kérni, hogy a beteg távolítsa el. A készülékek olyan anyagból készülnek, amelyeket az MR-készülék erős mágneses mezeje sem vonz, így nincs ok aggódni. Hasonlóképpen a fémdetektorok sem érzékenyek rá, így sem a repülőtéren, sem mondjuk egy bíróságon nem okozhat kellemetlen perceket, hogy riaszt a biztonsági kapu, nekünk pedig magyarázkodnunk kell.
Nincs általános szabály arra, meddig kell hordani a fogszabályzót, hiszen minden eset más és más. Kisebb eltéréseket akár már fél év alatt is sikerrel lehet korrigálni, másoknak azonban másfél vagy akár több évre is szükségük lehet arra, hogy fogszabályozásra járjanak.
Az elektromos fogkefék sok szempontból hatékonyabban távolítják el a fogakra tapadt lerakódásokat, ám a helyes fogmosási technikát illetően minden elektromos fogkefének meg van a saját használati útmutatója. Karbantartás szempontjából ugyanolyan odafigyelést igényelnek: a fejet 3 havonta érdemes lecserélni, tartsuk be az ideális fogmosási időt és ne nyomjuk rá fogunkra túlságosan a fogkefét, hiszen könnyen a fogzománc károsodását érhetjük el vele.
A fogszabályzó réseiben könnyen maradhat ételmaradék, ezért alaposan kell megtisztítani. Ebben lehet nagy segítség a fogköztisztító, mely fogszabályzó viselése esetén hatékony megoldás. Speciális fogszabályozásra kiképzett fogkefék lehetnek mind kézi, mind gépi kivitelezésűek. A kúpos fogkefe a fogköztisztításra alkalmas. Szájzuhany használata is megkönnyíti a tisztán tartást.
Amennyiben a leghátsó alsó tappancs esett le, akkor a leesett tappancs előtti fogra akasszuk a gumit. Fontos figyelni rá, hogy mindkét oldalon szimmetrikusan akasszuk be a gumikat: vagyis, ha jobb oldalon a legutolsó tappancs leesik és egyel előrébb akasztjuk, akkor a bal oldalon is az utolsó előtti tappancsra tegyük.
Amennyiben a leesett tappancsok nem zavarják, hagyja rajta az íven. Ha mégis zavarják, próbálha meg levenni a gumit róla, majd a tappancsot is levenni az ívről.
A drót végére fogszabályozós viaszt ajánlott ráhelyezni, de amennyiben a fájdalmak több nap után sem enyhülnek, kérjük keresse rendelőnket a +36 70 775 74 43-as telefonszámon.
Kérjük, folytassa a gumizást. A kiadott mennyiségű gumi további használata javasolt, amennyiben elfogyott, jelezze rendelőnknek.
Viselje a kivehető/helybentartó készüléket napi 22 óra hosszat!
A legutolsó konzultáción megbeszéltek szerint hordja tovább, kérjük, ne nyúljon hozzá/állítgassa.
A készülék fent marad ebben az állapotban és helybentartóként funkcionál.
Ez függ a legutolsó konzultáción megbeszéltektől. Alapvetően nem vonz káros hatást maga után. Kérdés esetén konzultájon rendelőnkkel a +36 70 775 74 43-as telefonszámon.
Igen, az utolsó konzultáción megbeszéltek szerint hordja tovább, mindaddig, amíg kezelőorvosa másként nem rendelkezik.
Öröklődés útján szerzett elváltozások
Szüleinktől öröklődhet fogaink mérete, és alakja. Egy szűkebb fogívbe nem férnek el nagyobb méretű fogak. Gondot okozhatnak a ki nem fejlődő fogak éppen úgy, mint a többlet fogak is. Amennyiben a fog csírája nem fejlődik ki, akkor az a fog hiányozni fog. Ilyenek lehetnek pl. a bölcsességfogak, amelyeknek hiánya fogszabályozás nélkül sem okoz gondot. Biztosan szükség lesz fogszabályozásra, ha pl. valamelyik szemfog csírája hiányzik. A bölcsességfog (mint többlet fog) számára sokszor nincsen elegendő hely az állkapocsban, ezért fejlődése során, hogy helyhez jusson előretolhatja az egész fogsort. Szintén a fogcsírákkal összefüggő, és fogszabályozást igénylő eset, ha a fog éppen azért áll deformáltan, mert már a fogcsíra sem állt rendesen. Sokaknál megfigyelhető eltérés, amikor a két fölső metszőfog között rés van. Ez is lehet örökletes rendellenesség. A mélyharapás is öröklött eltérés. Mélyharapásról beszélhetünk, ha a fölső fogak metsző élei 3 milliméterrel - vagy ennél is többel – az alsó fogak metsző élei alá érnek. Prognathia – előreálló arc (az állkapocshoz viszonyítva túlzottan előreálló fölső állcsont), progenia – a fölső állcsonthoz viszonyítva feltűnően előreálló alsó állkapocs. Nagyon kis számban, a népesség 1-2 ezrelékénél előforduló örökletes rendellenességek az ajak-, és szájpad-hasadékok. Szájsebészeti, fogászati, fül-orr-gégészeti, és logopédiai szakemberek közreműködnek a gyógyításukban, amely komoly tervezéseket igénylő összetett folyamatot jelent.
Egyéb módon szerzett elváltozások
Csecsemőkorban nagyon fontos, hogy a gyermek anyatejjel táplálkozzon, ami elősegíti az állcsontok növekedését, és erősödését. Később is nagy jelentőséggel bír, hogy a bevitt táplálék összetétele, minősége megfelelő, és ha lehet, akkor ne pépes állapotú legyen, hanem késztesse rágásra a gyermeket. Az ún. nyitott harapás alakul ki, ha a fogazat zárt állapotában is meglévő rés keletkezik a metszőfogak között az ujjszopás következtében. Problémát jelenthet a nem megfelelő (túl magas, vagy túl alacsony) párna használata is, mégpedig nyelési rendellenességeket, amelyek szintén okozhatnak a normálistól való eltéréseket a fogazatnál. Sok esetben válik szükségessé fogszabályozás nehezített orrlégzés miatt. A tejfogak idő előtti eltávolítása a maradó fogak torlódását okozhatja, mégpedig úgy, hogy a foghiány melletti fogak igyekeznek kitölteni a keletkezett űrt, ezáltal elfoglalják a helyet az eltávolított tejfog helyén előtörni szándékozó maradó fog elől. A probléma helyfenntartó készülék alkalmazásával orvosolható. Főleg fiúknál fordulnak elő olyan balesetek, amelyeknek során a fogak is sérülést szenvednek. A keletkező deformitásokat fogszabályozás segítségével állíthatjuk vissza eredeti, vagy ahhoz közeli állapotukba. Nagyon ritkán fordul elő, hogy az anyaméhben lévő embriót érje olyan ártalom, vagy a megszületett gyermeknek legyen valamilyen általános betegsége, amelyeknek következtében a fogazatnak olyan kóros eltérése alakulna ki, amely fogszabályozás segítségét igényelné a későbbiekben.
● Fogtorlódás: a fogak zsúfoltan, gyakran egymást elfedve helyezkednek el, leginkább az elülső fogak esetében. Az összetorlódott fogak között sokkal gyakrabban fordul elő fogszuvasodás, ínygyulladás és fogkő. Kialakulásának oka lehet a helyhiány.
● Fogak közti rések, foghézag (diastema): leginkább a metszőfogak esetén alakul ki. Öröklődés útján vagy lenőtt felső ajakfék okán is létrejöhet. Egyes esetekben beszédhibát is okozhat, pl. selypítés.
● Rosszul elhelyezkedő középvonal: ebben az esetben a felső- és a középső fogsor középvonala nem egymás alatt helyezkedik el.
● Nyitott harapás: ilyenkor az alsó és felső fogsor száj összezárásakor nem találkozik, így a két fogsor között bizonyos méretű távolság látható. Az elülső fajtáját okozhatja pl. ujjszopás, az oldalsót pedig pl. rendszeres nyelvszopogatás.
● Mélyharapás: ez a leggyakoribb harapási rendellenesség. Ekkor a felső metszőfogak éle 2-3 mm-nél jobban takarják az alsó metszőfogakat.
● Keresztharapás: ilyenkor az alsó fogak a felső fogak elé zárnak. A fogsor első és hátsó részein is jellemző. Következménye lehet a fogíny és a fogágy gyakori megbetegedése.
● Rotáció vagy elfordulás: ebben az esetben a fog jó helyen van, de nem a jó irányban helyezkedik el, pl. megcsavarodva, elfordulva.
● Metszőfogak előre vagy hátra állása: csak a metszőfogak is lehet rossz irányban. Leggyakrabban előre vagy hátra állnak a fogsorhoz képest.
● Esztétikai problémák: egy össze-vissza álló fogsor nem túl esztétikus, mint egy rendezett fogsor.
● Nyelési, légzési rendellenességek: A szájlégzés következménye lehet a metszőfogak előreállása. Egy rosszul záródó fogazattal pedig nem ugyanúgy rágjuk meg az ételt, ami nehezítheti a nyelést.
● Beszédhibák: a két metszőfog közötti nagyobb rés eleve selypítést okozhat, de más esetben is előfordulhat pl. pöszeség.
● Pszichés panaszok: a szabálytalan fogsor gátlást is okozhat. Főként gyermekkorban a csúfolódás komoly probléma lehet.
● Állkapocsízületi problémák: az alsó vagy felső állkapocs szabálytalansága okozta eltérő terhelés miatt az állkapocsízületben is lehetnek panaszok, pl. gyulladás, ficam, kattogás, ropogás.
● Ínygyulladás, fogágy betegség: a szabálytalan fogsoron sokkal könnyebben halmozódik fel a plakk, ezért az íny gyakrabban begyulladhat.
● Fogszuvasodás: torlódott vagy ferde fogaknál gyakran kialakulhat, mert a szabálytalan résekben, zugokban sokkal könnyebben telepszik meg a lepedék.
A készülék fogra felragasztott elemeit hívjuk bracketteknek, amelynek anyaga lehet porcelán, üvegkerámia vagy zafírkristály is. Az árat leginkább az esztétikai minőségük és mechanikai tulajdonságuk befolyásolja. A fogszabályozáshoz szükséges erőhatást a brackettekben található fémív fejti ki.
Főként az anyagukban és szerkezetükben különböznek egymástól. Az egyes porcelán fogszabályzók ugyanolyan mechanikával működnek. A különbség közöttük szemmel látható, ugyanis létezik átlátszó és kevésbé átlátszó brackettek is.
Az önligírozó készülékek a fogszabályozás modern időszakának termékei. Ezt a készüléket szokták lágy erőkkel működő fogszabályozó készülékeknek is nevezni. Ez a készülék is választható fém és vagy porcelán kivitelben. Az önligírozó készülék fokozatosan, nagyon finom erőhatással van a fogakra, így a fogmozgatás folyamatosan azonos mértékben történik. Azoknak a pácienseknek ajánlott, akiknek kevés idejük van, vagy nincs lehetőségük rendszeresen elmenni a készülékük aktiválására, illetve nagyon torlódott fogazattal rendelkeznek. A kezelés egyes szakaszaiban az önligírozó segítségével valóban kihagyhatunk néhány találkozást, de a kitűzött eredmény elérése érdekében a meghatározó pontoknál (ívcsere, plusz eszközök, rugók, gumik, stb. bevezetése) feltétlenül ott kell lenni a kezelésen.
Erre a kérdésre elsősorban a kezelési terv adja meg a választ. A diagnózis felállítása és a kezelési terv elkészítését követően szükséges döntést hozni arról, hogy milyen technikával szükséges mozgatni a fogakat. Ha ez megvan, akkor lehet az adott mechanikán belül dönteni, a rögzített készülékeknél a készülék anyagáról (fém, porcelán, láthatatlan), a kivehető készülékeknél elsősorban a szín választható.
Az altatásos fájdalomcsillapításnak, vagy altatásos fogászatnak nevezzük azt, amikor a beteg a helyi érzéstelenítés mellé valamilyen általános hatású szert kap, amitől nehezebben reagál külvilág ingereire, néha elalszik. Ez nem mély altatás, mert a beteg könnyen ébreszthető, légúti védekező reflexeire nincs hatással az altatás. Az altatásban végzett fogászati beavatkozásokat régen csak nehezen vagy nem kooperáló betegeknél alkalmazták. Ma a kis mellékhatású szerek alkalmazása mellett bátran ajánljuk azoknak is, akikben valamilyen korábbi kellemetlen élmény miatt félelem alakult ki. Ma már gyerekeknél is alkalmazhatjuk, mivel kíméletes módszer. Az altatásos fogászaton kezelt páciens végigalussza a beavatkozást, így nem kell tartani a fájdalomtól.
Az altatást minden esetben aneszteziológus szakorvos végzi. A beavatkozást aneszteziológus által végzett betegvizsgálat előzi meg. A vizsgálat során a beteg korábbi betegségei, jelen állapota, az altatás részletei, előkészületei kerülnek megbeszélésre, és fizikális vizsgálatot végzünk. A fogászati rendelőben végzett altatáshoz nem szükséges előzetes kivizsgálás. Ha a beteg meg van fázva a beavatkozást el kell halasztani.
Az ép fogakat megkímélhetjük a lecsiszolástól.
Rágófogak hiánya esetén olykor elkerülhető a részleges kivehető fogpótlás készítése, amely ronthatná a komfortérzetet a szájban.
Teljes fogatlanság esetén elmozdulás nélküli kivehető műfogsort készíthetünk implantátumokra vagy akár rögzített (nem kivehető) fogpótlások is rögzülhetnek implantátumokon.
Időben végrehajtott implantációval elkerülhető a fogak elvesztésének következtében kialakuló csontlebontódás.
Azokon is segíteni lehet, akik nem szeretnének maguknak kivehető fogpótlást.
A remek komfortérzet mellett még a páciens önbizalma is erősödik, elősegítve, hogy ne következzen be nagyobb törés a társas kapcsolataiban.
Az emberi szervezetbe (esetünkben az állcsontba) kizárólag szövetbarát anyagok ültethetők be, hogy ne okozhassanak semmilyen károsodást, a szövetek befogadják, és ne lökődjenek ki a szervezetből. A feltételeknek a titán és az alumínium-oxid kerámia felel meg leginkább, ezért a fogászatban előszeretettel alkalmazzák ezeket. Az implantátumok legtöbbször henger, vagy kúp alakúak, a megfelelő helyeken csavarmenetesek, illetve önmetszők, kb. 7-21 mm hosszúak, 2,5-6 mm átmérővel, a nyaki részeken mikro-gyűrűk találhatók. Felszínüket minél érdesebbre alakítják ki homokfúvással és savmaratással, hogy a csont minél jobban ránőhessen, biztosítva ezzel a korrekt rögzítést.
Megfelelő szájhigiénia, és rendszeres fogorvosi kontroll mellett garantálható az implantátumok hosszú távú használhatósága, ami azt jelenti, hogy élettartama a szomszédos fogakéval azonos lehet. Az implantátumokra készített fogpótlások (koronák, hidak, műfogsorok) szinte a nap minden órájában valamilyen igénybevételnek vannak kitéve, ezért ezeket 10-15 évente célszerű kicserélni, ám az implantátumot nem kell cserélni.
Az implantációt helyi érzéstelenítés mellett végezzük. Az általunk alkalmazott érzéstelenítő szereknek allergiát kiváltó hatása jelenleg nem ismert. Mint ahogyan sok más műtét esetében, úgy itt is előfordulhat, hogy még a legnagyobb körültekintés ellenére is sérülnek a műtéti terület környezetében más képletek, ám ennek lehetősége a gondos tervezésnek és a precíz kivitelezési technikáknak köszönhetően minimálisra csökkenthető. Ahogyan az emberi szervezetbe utólag beültetett idegen anyagoknál (szöveteknél), úgy itt is kockázati tényező lehet a kilökődés. Fogászati implantátumoknál nagyon ritka jelenségnek tekinthetjük a kilökődést, és minden egyes esetben megállapítható annak kiváltó oka.
A legkorszerűbb eljárásoknak köszönhetően kijelenthető, hogy igazából mindenkin elvégezhető beavatkozásról beszélhetünk. Az ideális kezelendő személy teljesen egészséges és megfelelő adottságokkal (pl. állkapocs-csont mennyisége, és minősége) rendelkezik az implantátum fogadásához. A kizáró okok között tartjuk számon, ha valaki erős dohányos, vagy ha bizonyos gyógyszereket szed. Minden esetben külön megfontolás tárgyát képezi az implantáció, ha a jelölt cukorbeteg vagy vérzékenységben szenved.
Az implantátumok segítségével készülő fogpótlások kivitelezése gondosan megtervezett, komoly körültekintést igénylő folyamat. Két szakterület alaposan összehangolt munkájára van szükség. Az egyik a fogpótlást készítő fogorvos, míg a másik a dento-alveolaris szájsebész, azaz implantológus. Miután tájékozódott a páciens általános egészségügyi állapotáról, esetleges betegségeiről, a szedett gyógyszereiről, a fogpótlást készítő fogszakorvos tervet készít a megvalósításra váró fogműről. Az implantológussal (szájsebésszel) közösen megtervezik az implantátum(ok) helyét. Ehhez szükség van tanulmány gipszmintára, röntgenfelvételre, nagyon alapos fogászati vizsgálatra, esetleg más speciális vizsgálatokra is. A legszerencsésebb eset, amikor az implantológus, és a fogpótlást készítő személy azonos.
A tervek elkészültét követően a páciens alapos, mindenre kiterjedő tájékoztatása kerül sorra, és ha beleegyezését adja a beavatkozáshoz, akkor elhelyezésre kerül a csontban az implantátum. Amennyiben szükséges, akkor előzőleg az implantátum befogadására alkalmassá teszi a kijelölt területet. (Pl. helyi gyulladások megszüntetésével, arcüreg feltöltéssel, csontpótlással, stb.) A műtét helyi érzéstelenítéssel történik, kórházi bennfekvésre nincsen szüksége a páciensnek. A nyálkahártyán keletkezett sebet összevarrják, és innentől számítva 3-6 hónap a gyógyulási ideje, ami alatt az implantátumra a csont ránő, és megfelelően rögzül. Átmenetileg előfordulhat kisebb duzzanat, és elszíneződés. Erős fájdalmaktól nem kell tartania a páciensnek. A gyógyulás idejére ideiglenes pótlás készíthető, így nem kell foghíjjal élnie a betegnek. A rendszeres ellenőrzés a gyógyulás ideje alatt is fontos! A gyógyulást követően az implantátum fölött kis metszést ejtenek, hogy eltávolítsák a gyógyulási csavart és ínyformázó csavarra cseréljék. Kis idő elteltével lenyomatvételre kerül sor, amelynek alapján a fogtechnikus elkészíti a terv szerinti fogpótlást. Miután a fogorvos elhelyezi a szájban a fogművet, úgy 4-6 havonta ellenőrzésekre kell járnia a páciensnek.
Az implantációs fogpótlás szinte bárkinél alkalmazható, amennyiben befejeződött az állcsont növekedése, ami általában 18 éves korra történik meg. Van azonban néhány eset, amikor a fogbeültetés nem történhet meg bizonyos kizáró tényezők miatt.
Az implantáció akkor nem végezhető el, ha a páciens egészségi állapota befolyásolja az implantátum beültetésének sikerességét (az implantátum csontosodását), vagy az implantátum negatív hatással lehet a páciens szervezetére, meglévő betegségének állapotára.
Esetenként, a kizáró tényezők bizonyos fokú megléte ellenére is elvégezhető az implantáció, ezért fontos, hogy konzultáljon fogorvosával egészségi állapotáról, meglévő betegségéről, és vigye magával korábbi leleteit!
A kockázati tényezőket minden páciens esetében külön szükséges mérlegelni, azonban az alábbi esetekben fennállhat a lehetőség, hogy a fogorvos úgy ítéli meg, hogy nem végezheti el az implantációs fogpótlást: súlyos cukorbetegség, súlyos autoimmun betegség, súlyos csontritkulás, súlyos szív- és érrendszeri betegség, súlyos véralvadási zavar, daganatos betegségek, erős szenvedélybetegség: dohányzás, alkoholfogyasztás.
Cukorbetegség miatt gyakran jelentkezhetnek komplikációk, melyek annak tudhatók be, hogy a nem megfelelő vércukorszint pusztítja a fehérvérsejteket, amelyek a szervezetet védik a bakteriális fertőzésekkel szemben. A cukorbetegeknél ezért gyakrabban fordul elő fogágybetegség és fogínygyulladás, amelyek rontják az implantátum beültetésének sikerességét. Szintén probléma lehet, hogy a nem megfelelően beállított vércukorszint lassabb gyógyulást eredményez.
Fontos tudni: cukorbetegség esetén, a páciens kaphat implantátumot, amennyiben folyamatos ellenőrzésen vesz részt a kezelés ideje alatt, és megfelelően beállított vércukorszinttel rendelkezik.
Autoimmun betegség meglétekor, előre nem lehet tudni, hogyan fog reagálni a páciens szervezete az idegen testre, vagyis, hogy befogadja-e a titánból készült műgyökeret. Hasonló a helyzet a szív- és érrendszeri betegségeknél, a véralvadási zavaroknál, valamint a súlyos csontritkulás esetében is. Csontritkulásnál, a csontritkulásra szedett gyógyszer is rizikótényezőt jelenthet.
Kezelés alatt álló daganatos betegek nem kaphatnak implantátumot, mert az negatívan befolyásolhatja egészségi állapotukat. Ha a beteg gyógyultnak tekinthető, a kemoterápiás kezelés után 1 évvel kerülhet sor implantációs fogpótlásra.
Mivel a dohányzás szerepet játszik a fogágybetegségek kialakulásában, komoly kockázati tényezőt jelent a fogbeültetésnél. Az implantátum élettartama lényegesen lerövidülhet, és a rossz szájhigiénia akár a fogimplantátum elvesztését is okozhatja.
A fent említett esetekben, a fogorvos és páciens konzultációját követően, a fogorvos ellenőrzi a beteg egészségi állapotát, majd felvilágosítja a pácienst a lehetőségekről. A fogorvos azonban a fenti betegségek egyikénél sem vállalhat garanciát a fogpótlás sikerességére.
További információval kapcsolatban kérje fogorvosunk tájékoztatását! Jelentkezzen be a +36 70 775 74 43-os telefonszámon vagy az info@demo.feherdent.hu email címen!
Az alábbi esetekben fordulhat elő allergiás reakció:
Ritka esetekben előfordulhat titánium allergia. Még a fogbeültetés előtt javasolt részt venni egy
allergiavizsgálaton, ugyanis az allergia vérvizsgálattal kimutatható. A titánium allergia tipikus
tünetei a következők: fejfájás, ízületi problémák, szájszárazság, száj körüli panaszok (pl. ekcéma,
ínygyulladás), krónikus fáradtság
Idősebb korban is javasoljuk a fogak mielőbbi pótlását, mert kiemelten fontos a beszéd- és
rágófunkció visszaállítása és az ínysorvadás elkerülése miatt. Ilyen esetben a páciens kétféle
módszer közül választhat: ő kivehet fogpótlás vagy implantációs fogpótlás.
A kivehető fogpótlás, hétköznapi nevén műfogsor lehetővé teszi újra a rágást és pótolja a fogakat
és az ínyt, így a fogsor esztétikailag is helyreáll. Abban az esetben, ha a páciens az összes fogát
elvesztette, akkor a fogpótlást állcsontgerinchez rögzítjük. A kivehető fogpótlások két fajtája a
ő következő: kivehet fogpótlás (teljes fogatlanság ő esetén), részlegesen kivehet fogpótlás (néhány
saját fog esetén).
A kivehető fogpótlás előnyei:
A kivehető fogpótlás hátránya:
Az implantációs fogpótlás idősebb korban is megoldás lehet, de ennek előfeltétele a megfelelő
csontmennyiség. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre csontpótlásra van szükség, ami
szájsebészeti beavatkozás útján történik és a páciens hosszú idő (kb. 6 hónap) alatt épül fel utána.
A beavatkozás során többféle csontpótló anyag használható fel: állati eredetű, páciens saját
csontja. Az implantátumot csak akkor lehet beültetni, amikor a csontosodási folyamat már véget
ért.
Az implantációs fogpótlás előnyei:
Az implantációs fogpótlás hátránya:
Az implantációs fogpótlás kizáró tényezői: súlyos, kezeletlen cukorbetegség, daganatos
betegségek, súlyos szív- és érrendszeri betegségek, véralvadási- és vérképzőszervi zavarok, túlzott
alkoholfogyasztás, erős dohányzás.
Fogpótlás szakrendelésünk felkeresése azoknak a pácienseknek ajánlott, akik valamilyen okból egy
vagy akár több fogukat is elvesztették, illetve rögzített fogpótlási megoldásra van szükségük. A
fogápolás minősége és az étkezés mellett a genetika is nagyon nagy szerepet játszik a fogazat
tartósságában. Mindezek után fontos tudatosítania a páciensnek, hogy nem feltétlenül saját
hibájából van szüksége fogpótlásra.
Ma már olyan technikai eszközök, anyagok és vizsgálati módszerek állnak rendelkezésre, melyek
segítségével olyan minőségű fogpótlás készíthető, melyről szinte meg sem lehet megmondani, hogy
nem eredeti fog. A foghiány tehát már nem lehet akadálya a széles mosolyának.
Szakrendelésünkön a megfelelő felmérés és vizsgálatok után kiválasztjuk az Ön számára tökéletes
megoldást és kezelési tervet!
A fogászatban számos fogpótlási megoldás létezik. Ahhoz, hogy kiválaszthassuk a páciens számára
megfelelő módszert számos információra van szükség a fogazatról, illetve össze kell vetni az egyes
megoldások előnyeit és hátrányait is. A Fehér Dent Altatásos Fogászatnál a páciensek mindezekről
részletes tájékoztatást kapnak.
Az elérhető fogpótlások fajtái:
Rögzített fogpótlás
Kivehető fogpótlás
